De nem ez volt az egyetlen paradox dolog: előző este olvasgattam egy pólót (erről majd a következő post fog szólni), amin sokan úgy jellemeztek h “gentleman” ám pont ennek az ellenkezője derült ki. Egy utolsó tapló dolog papolni figyelemről, és hasonlókról, amíg vki nem hajlandó a legalapvetőbb dátumokra figyelni. Nem mondom, h nem tud figyelni/nem tudja megjegyezni, mert ez nem igaz, rengeteg mindent megjegyzek, egyszerűen csak lusta vagyok. Oda kéne ezekre figyelni, ha mást nem, felírni őket, és legalább annyit mondani egy csoki kíséretében, h boldog szülinapot , mutatván, h azért még érdekel h megélt eggyel több évet.

Már említettem a lustaságot, ez a másik dolog. Várom h a sült galamb a számba repüljön.  Nem kéne hagyni elsikkadni a találkozást azzal h “jó, majd egyszer” vagy h “”jó, majd megbeszéljük”. Előbbire  konkrét időpontot kéne kérni, és úgy intézni, h akkor összen is jöjjön. Utóbbi esetben meg nem kéne annyiban hagyni a dolgot (olyan kommunikációs csatornákon, ahol könnyen elsikkad vmi), hanem addig kéne menni, ilyen-olyan módon beszélni vele, amíg választ nem kapok.

Végül az utolsó döfés: nem fogadtam meg egy tanácsot sem. Nem mondtam h boldogat neked is,  nem mondtam, h mind1 mikor, csak találkozzunk, nem hívogattam, h mondjon már vmit. Igazából ennyi a tanulság, ennyit a hisztimről: előbb tenni kéne vmit, utána sírni.

Ez a személy és így az illat is, jó ideig nagyon kedves volt nekem, most ez csak annyiban változott, hogy most már rossz emlékek is előjönnek. A vicc az hogy ott sem volt. Még a közelben sem. Először zavart, mert
elvonta a figyelmem, és mert rossz emlékeket idézett. Aztán pedig már kerestem, hiányzott az illat, mert még mindig édes volt nekem.

Ezen a dolgom elgondolkodtam, hogy miért van ez a szokásom, hogy illatok emberekhez kötök. De ilyen van, minden embernek megvan a saját illata (rosszabb esetben szaga:P), ami egyéni, és az egy házban lakók összeadják a ház illatát is, amit egy idő után egyre jobban felismerem. Végül már annyira hogy előbb azt érzem hogy a közelben van valaki, utána látom meg. Számomra ez hülye szokás, mert olyan kb mint az állatoknál(am okosabbak ők mint mi, de mind1), hogy szagról próbálok vkit megismerni.  Viszont néha hasznos is tud lenni.  De zavaró is, ha nem akarok valakit észrevenni, de így nem megy.

Nektek mi erről a véleményetek? Nálatok is vannak ilyen kapcsolások?