… éreztem ma magam. Elméleti megközelítésben a gond azzal van, h egy nyomvadt kocka/tetraéder/nerd/geek vagyok, aki mellesleg rendkívüli módon vágyik tudásra, és társaságra. Kicsit konkrétabb leírása annak, h indultam el a lejtőn ami ide vezetett: egy óvatlan böngészőbecsukással bezártam a megnyitott hírolvasóm (GoogleReader) fülét is, majd elfelejtettem újra megnyitni pár napig. Az eredmény magától értetődő: elfelejtettem olvasni is, aminek egyenes következménye, h felgyűlt elég tetemes mennyiségű olvasatlan elem.

Ma rájöttem erre a ballépésre, és h a teljes nyomorba dőléstől megmeneküljek, olvasni kezdtem nagy erőkkel. Esti szabadidőm nagy részét felhasználva jelentős javulást értem el: 500+ról 60-80 körülire csökkent az olvasatlanok száma, ráadásul a nagyobb terjedelmű anyagok jó része már az olvasottak közt csücsült, a feldolgozatlanok táborának jelentős része gyorsan pörgethető tumblr post, és és IT hír volt.

Ám ekkor jött a második menet, amikor úgy éreztem, h az adatmennyiség, és részben a technika lenyom: a böngésző másik fülére pillantva megláttam, h az olvasatlan plurkök száma már felülről közelíti a 100-at.  Ekkor úgy éreztem, most győzni fog az ár, mivel végső rohama akkor indult, mikor én fáradtan, a győzelmemet elkönyvelve terveztem megpihenni. Ám végül hősies küzdelemben olvastam/muteoltam/hozzászóltam/likeoltam/csillagoztam/megosztottam, és kinulláztam a plurköt, és a GReader nevű csodában (később kifejteni tervezem miért nagy találmány) is csak 20 olvasatlan elem bujdosik már előlem (1-2 kivétellel mind 1 politológus írásai, amikhez pihentebbnek kell lennem úgy érzem)