Stand by...

A szombatom

Péntek este ezen a héten is távoztam az otthon1ből apukámhoz. Az indulás kissé nehézkesen sikerült, mivel én még mindig nem pakolok olyan gyorsan mint amilyen gyorsan apum szeretné.


A péntek este az pihizősen, eszegetősen, programozással és matekkal éjjel foglalkozósan telt, szerintem. Volt egy olyan privát akcióm is, hogy megunva a kisebb fajta rendetlenséget apum konyhájában, “rendmániámtól” vezérelve, nekiálltam minden oda nem illőt eltakarítani apum asztaláról, pultjáról. Ez kezdeményezésem mérsékelt sikereket hozott. Estére nekem még becsúszott egy nagyon kedves MSN beszélgetőpartner, Piiaval holtversenyben a kedvenc finnem, név szerint Ida.

Szegénynek jó sokat nyafogtam, de nekem jót tett, hogy vele mindenről őszintén lehetett beszélni, végighallgatott, és nagyon kedvesen válaszolgatott.

Majd azt is megtudtam, hogy a a nagy átlag nyelvrokonainknál sem jobb mint itt, és azt is, hogy ott is van olyan, aki nem érzi jól magát ebben, a vele egykorú tömegben általában. Ehelyett keres mást, keres idősebbet, komolyabbat, de ezt meg a tömeg/közösség nem értékeli. És mindent megtesz hogy elhitesse az emberrel, hogy benne van a hiba, és nem a tömegben (ami lehet h igaz is), de én most ezt nem akarom elhinni. Kövezzen meg érte aki akar (viszont vigyázzon, mert nem kenyeret dobok vissza, ha nem lesz elég eredményes)

Lenne ezzel kapcsolatban egy megjegyzésem: Aki nem tud rendesen angolul (mint mi), és aki éjjel, fáradtan chatel angolul (mint mi), és ráadásul mindezt azért teszi, hogy a másik nációból szármozó barátjának elmeséljen ,egy egészestés szappanoperát is megszégyenítő mennyiségű szereplőt felvonultató, story(ka)t (mint mi). Akkor _használjon neveket_, hiába nem tudja a másik kiről is van szó, a sértődésekkel, viszályokkal, veszekedésekkel teli történetekben nagyon rövid távon bele lehet kavarodni a she/he/they névmásokba, ami roppantul kellemetlen.

Aztán jött a szombat, aminek első fele ébredezéssel telt (így jár az aki éjjel angolul chatel), amit a meglepődés is nehezített, ami akkor jött, mikor észrevettem, hogy megjött K(néni). Reggeli követően – amiben a főétel egy utánozhatatlan, apa fajta parasztrántotta volt 4 tojásból+sok minden másból, majd a levezetés pár szelet bundáskenyér -, szinte rögtön nekiálltunkak apáék főzni. Én csak a gyümölcs-saliba kontárkodtam bele, ők viszont nekiálltak elkészíteni egy fincsi rakottkrumplit (és nem rakottburgnyát, pfújj)és egy kis csontlevest. Közben az étlap gazdagodott még adag fincsi kekszes sütivel, igaz a névadó alapanyag beszerzése nehézkesen sikerült a “lányoknak”, mivel egészségesen biciklivel indultak neki a túrának, de azért csak összejött.

Miután a fent felsorolt étkeket végigettük, vagyis én végigettem, a többiek meg ettek belőle, megint jött a lustálkodás.

Aztán 5 körül nagy nehezen összehoztuk a komoly, 4 fős csapatot egy kis activity-re. Kezdésnek lány-fiú párbaj jött, amit fölényesen megnyertünk. A nyílt körök viccesre sikerültek, mert apukámmal minden szót valamilyen közös élményhez kötöttünk, amiben persze előjött a technika is. Például a vegyeskereskedést egy a TVK felé tett kitérővel magyaráztam el apunak, sikeresen. Ő a méretezésről szóló közelmúltban lezajlott beszélgetésünket idézte az élettartam szó körülírásához. Majd jöttem én, aki a forduláspont szót geometria kifejezésekkel, és apa és anya közös barátjának, “Putris” Lajos (bácsinak) a hőskori trabantjával, és annak félresikerült tuningolásával magyaráztam.

Ezután cseréltünk így kerültem össze szeretett kis tesócskámmal (mind a két körben Ő válogatta a csapatokat). Most kikaptunk, igaz csak hajszál híján. Ám itt is voltak vicces nyílt körök, például a huszárbajusz szót síelési élményekkel, történelmi eszmecserékkel, és CISV szokássokkal magyaráztam.

Összességében vicces volt, és elgondolkodtam, hogy milyen jó lenne barátokkal játszani. Ki jönne át hozzánk egy-két partyra a közeljövőben?

Ma délelőtt egyetlen említésre méltó dolog, ami eszembe jut, hogy én mentem fel megetetni Quarkot, aki egy állati édes macsek. Készültek róla videók, és pár kép, majd cenzúrázás után felkerül.

Ma dél körül értünk haza, úgyhogy most kezdődik a blogolás, háziírás, retrieveres oldal felFTPzés.

0 Comment(s). Add a comment or Trackback

Leave a comment ↓

Welcome back, (change)

submitting...